Juhhéjj, megint karácsony van... Szerencsésen sierült hazajutnom a vasutassztrájk kellős közepén vonattal, annyi volt, hogy 2 és fél óra helyett 4 és fél óra volt az út. No, de egyszer belefér, emiatt nem dőlt össze az univerzum.
Kedden találkoztam Gabiékkal, elmentünk forraltborozni a karácsonyi vásárba. Ez is vicces volt, mert este 7kor már csak a forralt boros volt nyitva az összes bódé közül... Látszik, mekkora az élet Békéscsabán. Azt hiszem este 10 előtt már haza is értem, nem volt semmi extra, beszélgettünk...
Tegnap ugyebár megvolt a szentebéd (mert tesómék a sógoráékhoz mentek estére), aztán az ajándékozás. Csupa hasznos dolgot kaptam, aminek a legjobban örülök, az egy multifunkciós készülék, ami nyomtat, szkennel, fénymásol egyben :) Végre, nem kell majd rohangálnom és egy csomó pénzt kiadnom nyomtatásra és fénymásolásra. Azt még nem tudom, hogyan fogom felvinni Pestre, de majd megoldom, ügyes lány vagyok. Kaptam még számológépet, egy anyum által csinált konyhai kesztyűt... Meg apróságokat. Összességében 'elégedett' vagyok, hiszen mindennek örülök:)
Este anyut bevezettem a vízipiázást rejtelmeibe, meg honfoglalóztunk is Ivánék ellen. Ma megint kelnem kellett, mert mamáékhoz mentünk ebédre... Nagyon fárasztó dolog ez a karácsony, mindig rohanni kell valakihez, pedig én arra vágyom, hogy egész nap itthon fetrenghessek, tévézzek, semmit se csináljak.
Állítólag fogytam, mások meg azt mondták, hogy magamra szedtem némi felesleget. Frankó, most már tényleg el kell kezdenem sportolni. Meg egészségesebben élni. Most jön a szilveszter, meg kéne fogadnom valamit. Változtatni szeretnék az életemen, nem vagyok elégedett. Hogyan is lennék...? Ez a második karácsonyom, amit 'egyedül' töltök és kezd 'elhatalmasodni' rajtam a magány/depresszió.
Azt hiszem még nem volt velem ilyen, ez az első alkalom, hogy a huzamosabb ideig tartó egyedülléttől megzuhanok. De mindig vannak hullámvölgyek, de a völgyekhez mindig tartoznak hegyek is. Bár, igazából nem tudnék elképzelni magam mellett senkit, máfél éve nem tudok közel engedni magamhoz senkit, ideje lenne észhez tértnem, mert ha így folytatom, örökre egyedül maradok...
