szivecskésöngyújtó

Az idei év első bejegyzése. A szilveszter nagyon jól sikerült, mindenki nagyon szép meg jóképű volt. Tudtommal mindenki nagyon jól érezte magát, nem voltunk túl sokan, de pont jó volt igazából. Volt pár dolog, amit elfelejtettünk, pl. visszaszámolni, virslit főzni, ólmot önteni :D De ezért volt különleges talán. Sok mindent kívánok az új évre, és ha tényleg igaz a mondás, hogy amit első nap csinálsz, azt teszed egész évben, akkor egész jó kis évem lesz, az enyhe másnaposságot leszámítva :D
Munkanélküliségem első három napja így telt, semmittevéssel (na jó, azért nem, mert főztem, most meg a mosógép megy), nem tudom meddig fogom ezt bírni. Már most érzem, hogy megőrülök, az egyetlen kimozdulás az, hogy Tomival boltba megyünk. Neki rengeteg terve van az új évre, ezért rettentően irigylem. Olyan jó lenne, ha én is így tele lennék tervekkel, de leginkább azt sem tudom, hogy mit szeretnék csinálni. Semmihez nincs kedvem. Az Ikeát nagyon szerettem, de be kell(ett) látnom, hogy hosszútávon képtelenség megélni abból, amit ott kaptam, mert ugyanott voltam, ahol eddig, nem maradt semmi pénzem a hónap végére. Arra elment, hogy a lakást kifizessem, kaját vegyek és használati dolgokat. Semmi feleslegesre nem költöttem. De semmit nem tudtam félretenni mégsem. Ha valóban meg szeretném valósítani a tervem, miszerint külföldön jobb élet után nézek/nézünk, akkor ennél bizony több kell. Mert be kell látnom, hogy 100 ezer forint nem elég egy hónapra, ha az embernek tervei vannak. Számvetést kell készíteni mindenről, be kell osztani rendesen a pénzt és ha még eztuán is marad valamennyi, azt félre kell tenni. De ezt ennyiből nem lehet.
Egy szó, mint száz, sokat várok ettől az évtől, és hálás vaygok a sorsnak, hogy ilyen ember mellett vághatok neki 2013-nak, aki nem hagyja, hogy elkallódjak és velem tervez.