Az előző posztom kicsit összeszedetlenre sikeredett, elnézést miatta. Igazából már tegnap megírtam, csak nem jutottam el odáig, hogy kitegyem... Ezúton is szeretnék elnézést kérni azoktól, akik tegnap este itt voltak, és támogattak és buzdítottak. Ezen a hétvégén kicsit meghaltam lelkileg. Nagyon rég nem volt ilyen, szerintem évek óta, de most elég lett. Összeroppantam, túl sok volt.
Már jobban vagyok, az a lényeg. De még mindig agyalok, a miérteken. Szerintem fogok is... Mert vannak dolgok, amiket elfogadok, annak ellenére, hogy nem teljesen értem. De ha ez létezik, akkor egyszer eljön az ideje. Mindennek eljön egyszer az ideje, csak biztos a sors szeretné így. Gondolkoztam azon is, hogy mit tettem, amiért ezt kapom. Lassan egy éve csak a **** rossz oldalán állok. Nem tudok ebből kitörni, pedig szeretnék egyről a kettőre jutni mind az anyagi és munkaügyi dolgokban, mind a magánéletben. Mert most kicsit megtörtem. Kicsit úgy gondolom, hogy elég.
