szivecskésöngyújtó

Mostanában egyre többet foglalkoztat a gondolat, hogy új életet kellene kezdeni. Jó messzire innen, egy olyan helyen, ahol az embert megbecsülik, ahol a munkahely nem csak arról szól, hogy a delikvenst kihasználják. Már többször szóba került közöttünk, hogy külföldre költözünk, északra. Úgyhogy januártól elkezdődik a gyűjtögetés, a készülés és remélhetőleg minél hamarabb csomagolhatunk.
Sok helyen olvastam már, hogy sokan azt hiszik, hogy külföldön a kerítés is kolbászból van, én nem gondolom ezt, mert ingyen semmit nem adnak, tenni kell érte. Már utánanéztem dolgoknak, Tomi is tízszer annyit kereshetne, mint itthon. Tisztában vagyok azzal is, hogy az élet is sokkal drágább, de nekünk nem kell családot fenntartani, csak magunkat, az talán megoldható lenne. Hogy én mit csinálnék? Ez jó kérdés. Talán a munkahelyem északi gyökere segítene.
Minden esetre tudatosan kell készülni a jövőre, mert más különben semmi nem lesz belőle, csak szépen lassan elsüllyedünk ebben a hajóban.